A tanulmány egy korábban figyelmen kívül hagyott forráscsoport – egyben az egyik legkorábbi magyarországi közvélemény-kutatási akció – vizsgálatán alapul. A Nemzeti Sport c. napilap 1927 elején népszerűségi versenyt hirdetett a sportolók között, majd három héten át folyamatosan közölte az olvasók által leadott szavazatok megoszlását, végül megjelentette A 100-ak könyve c. kiadványt a legtöbb szavazatot elnyert sportemberek rövid életrajzával. A tanulmány részletesen bemutatja az ily módon a magyarországi sportélet csúcsára jutott sportolók társadalmi viszonyait (születési hely, nem, foglalkozás, egyesületi tagság), hazai és nemzetközi sportsikereiket, valamint az egyesületeknek és a különböző sportágaknak a szavazás eredményéből kibontakozó rangsorát. Megvizsgálja továbbá a sportolói népszerűség okait – az egyesületek, a versenyzők és az egyes sportágak presztízsének kölcsönhatását –, s képet ad a szavazásban részt vevő sportkedvelők, illetve a szervezett szurkolótáborok magatartásáról.

a cikk teljes változata megjelent a Sic Itur ad Astra 62. (2011) számában