Publikációs felhívás

A Sic Itur ad Astra szerzők jelentkezését várja
SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS tematikájú kötetéhez.

A szociális gondoskodás és intézményeinek története Közép- és Kelet-Európában – a nyugat-európai és tengerentúli kutatásokkal szemben – kevésbé feltárt. Tervezett tanulmánykötetünk célja, hogy az állami gondoskodás fókuszba állításával, különböző látószögekből vizsgálja a különböző intézmények létrejöttének és működésének történetiségét. Az állam figyelmének kiterjesztése az emberi élet legtöbb aspektusára, illetve a kapcsolódó intézményrendszer létrehozása a modern, gondoskodó, jóléti állam egyik fontos vívmányaként, a társadalmi problémák megoldásának lehetséges eszközeként funkcionál.  A gondoskodás különféle intézményeinek létrehozása választ adhat – javító funkcióját tekintve –  a társadalmi devianciák (bűnözés, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás) és a normától eltérő, kóros jelenségek (pl. a test és lélek betegségei) problémájára normalizáló, gyógyító (vagy tünetmentesítő) és a társadalomba való (vissza)integrálásra való törekvéseivel. „Demokratizáló” funkcióját tekintve pedig hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek bizonyos fokú kompenzálásához (pl. alanyi jogon járó ellátás, kötelező társadalombiztosítás). E két szerepkör mellett – kevésbé pozitív hozadékként – a gondoskodás céljára létrehozott intézmények szolgálhatnak a társadalmi problémák elfedésére is: a marginális, kóros, deviáns elemek elrejtésére a többségi társadalom tekintete elől.

A következő témákban várunk maximum 40–60,000 leütés terjedelmű tanulmányokat.

• egészségügyi intézmények
  • kórház
  • elmegyógyintézet
  • rehabilitációs intézmények
• az elzárás és büntetés intézményei, javítóintézmények
  • börtön, fegyház
  • javítóintézet
  • dologház
• „láthatatlan” intézmények
  • társadalombiztosítás
  • magánbiztosítás
  • segélyező szervezetek
• szakintézmények
  • árvaház, gyermekotthon
  • szociális otthon (idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, hajléktalanok otthona)
  • átmeneti intézmények
• iskolai szociális ellátás
  • speciális iskolák
  • gyermekvédelem, nevelési tanácsadás

Várunk továbbá az itt felsorolt tematikákhoz kapcsolódó recenziókat, könyvismertetéseket is.

A tanulmányok elfogadásáról a terjedelem és a tematikához való illeszkedés függvényében a Sic Itur ad Astra szerkesztősége dönt majd.

A tanulmányokat a siciturfolyoirat@gmail.com címre várjuk, a szövegek beküldési határideje: 2018. június 30.

A szociális gondoskodás története Magyarországon

A Sic Itur ad Astra Műhely konferenciája
(2017. december 18.)
ELTE BTK Történeti Intézet, Szekfű Gyula Könyvtár

Megnyitó (9:00–9:15)
Krász Lilla (a Sic Itur ad Astra Műhely vezetője)

Plenáris előadás (9:15–9:45)
Zachar Péter Krisztián (NKE): A jezsuita „közgazdasági iskola” és a szolidarizmus megszületése

Szünet (9:45–10:00)

1. SZEKCIÓ: A NAGY HÁBORÚ ÁRNYÉKÁBAN (10:00–11:20)
Szekcióvezető: Papp Barbara (ELTE BTK)

Bödők Gergely (EKE): Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák – Szociális gondoskodás az első világháború alatt

Cserhalmi Péter (ELTE BTK): A hadirokkantak állami ellátása Magyarországon 1920-tól 1933-ig

Szoleczky Emese (HM Hadtörténeti Múzeum): „A bánat és nyomor enyhítésére” – Az Auguszta Gyorssegély-Alap első világháborús tevékenységéről

Kreutzer Andrea (HM Hadtörténeti Múzeum): A Pénzintézetek Hadikórháza, 1914–1918

Szünet (11:20–11:30)

2. SZEKCIÓ: FEGYELMEZÉS ÉS GYÓGYÍTÁS HATÁRÁN (11:30–12:50)
Szekcióvezető: Takács Ádám (ELTE BTK)

Mezey Barna (ELTE ÁJK): A börtönügy és szociális gondoskodás határvidékén – A fenyítőházak és a magyar börtönügy

Kovács Janka (ELTE BTK): A fegyelmezéstől a terápiáig: elmebetegügy a 18–19. század fordulóján

Szépvölgyi Enikő (SZIE): A 20. század első felének magyarországi dologházi és szigorított dologházi jogi szabályozásának összevetése

Lászlófi Viola (ELTE BTK): „Aranyketrecek” az államszocializmusban – munkaterápiás intézményszervezés és kezelési gyakorlat Magyarországon az 1950-es években

EBÉDSZÜNET (12:50–13:30)

3. SZEKCIÓ: NEVELÉS, OKTATÁS, GYERMEKVÉDELEM (13:30–14:50)
Szekcióvezető: Pukánszky Béla (SZTE)

Pálóczi Éva Kata (ELTE BTK): A nevelés szerepe a járványok elleni küzdelemben – Egészségnevelés és tuberkulózis a századfordulón

Csicsics Anna (ELTE BTK): Magyarországi siketoktatás a századfordulón

Bárány-Szilfai Alida (KRE BTK): Gyermekvédelem a két világháború közötti Magyarországon

Hodován Szabina – Pusztafalvi Henriette (PTE Egészségtudományi Kar): A járványos gyermekbénuláson átesett betegek ellátása, rehabilitációja és oktatása a 20. század közepén

Szünet (14:50–15:00)

4. SZEKCIÓ: „LÁTHATATLAN INTÉZMÉNYEK”, SEGÉLYEZÉS (15:00–16:20)
Szekcióvezető: Klement Judit (ELTE BTK)

Kajtár Gyöngyvér (BBTE): Egy középkori intézmény színeváltozásai a 18. század első felében

Lukács Gábor – Tóth Éva (Pannon Egyetem, Georgikon Kar): „…Ispitályban által tétetnek, a’ hol Öreg napjainkat Isteni félelemben által=élhessék” – Szociális gondoskodás Nagyváthy János műveiben

Szlama Gabriella Zsófia (BCE TK): Menthet-e a divat életeket? A Fényűzés Elleni Liga segélyező törekvései

Belicza György (DE BTK): Az ínségenyhítő tevékenység megnyilvánulása a miskolci Vay-úton 1929 és 1934 között

Szünet (16:20–17:00)

17:00: SIC ITUR 30 – KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS A SIC ITUR AD ASTRA (EGYKORI ÉS MAI) SZERKESZTŐIVEL
Résztvevők: Gyökös Eleonóra (Nemzeti Örökség Intézete), Kármán Gábor (MTA TTI), Kovács Janka (ELTE BTK), Kreutzer Andrea (Hadtörténeti Intézet és Múzeum), Masát Ádám (Balassi Intézet), Papp Gábor (Nemzeti Örökség Intézete), Tarafás Imre (ELTE BTK) és Vörös Boldizsár (MTA TTI) ● Moderál: Veress Dániel (ELTE BTK)

 Támogató:

Publikációs felhívás

A Sic Itur ad Astra szerzők jelentkezését várja a következő (66.)
DEVIANCIA tematikájú kötetéhez.

A deviancia, illetve a deviáns jelleg manapság felkapott témának számítanak a közbeszédben és az ismeretterjesztő irodalomban is. Olyan kutatók jelentkezését várjuk, akik szem előtt tartva a tér- és időbeli kontextusukat több irányból megközelítik és elemzik a kérdés különböző aspektusait. A szerkesztőség által kiválasztott módszertani hívószavak: az individuális és a kollektív (mikro- és makroszint), a konstrukciók és a reprezentációk.

A kollektív vagy az individuális kérdésköréhez kapcsolódóan vizsgálhatók a deviáns mint fogalom konstrukciójához hozzájáruló társadalmi, gazdasági, politikai, demográfiai, etnikai és vallási folyamatok, illetve az egyéni ágensek e folyamatok előterében. A társadalmi változások sorában, a konstrukció kontextusában megjelenhet az intézményi logika kérdése is: vizsgálható, hogyan termelik (újra) a különféle hatalmi szervek a devianciát és a másságot, hogyan kerül egy adott csoport a hatalom fókuszába, és indul el a kirekesztés/marginalizáció folyamata, illetve az is, hogy a kirekesztett csoport vagy egyén képe hogyan jelenik (jelenítődik) meg különféle reprezentációs terekben és fórumokon, és ezek az olvasatok hogyan tükrözik és egészítik ki a konstrukció logikáját.

A szerkesztők e megközelítések mentén a következő nagyobb tematikus blokkokba várnak tanulmányokat:

• a deviancia kérdésköréhez kapcsolódó elméleti megközelítések,
• bűn,
• másság,
• kisebbségek,
• kirekesztés.

A tanulmányok beküldési határideje 2017. június 30.

A tanulmányokat a szerkesztőség címére várjuk: siciturfolyoirat@gmail.com

További tudnivalók a Szerzőinkhez rovatban találhatók.

_________________________________________

NACIONALIZMUS, NEMZETI EMLÉKEZET
[Sic Itur ad Astra 65.]

Megjelent a Sic Itur ad Astra hatvanötödik lapszáma, melynek középpontjában a nacionalizmus és a nemzeti emlékezet áll. A számban elsőként Miroslav Hroch cseh történésszel, a nacionalizmuskutatások doyenjével készített interjúnkat olvashatják: a beszélgetésben szóba került többek között Hroch pályaindító „Sztálin-kritikája”, a „nacionalizmus” diszfunkcionalitása, a prágai és a párizsi 68, illetve az is, hogy mivel szereti provokálni a cseh történész magyar kollégáit. A tanulmányok sorát Reinhart Koselleck eredetileg 1979-ben publikált háborús emlékművekről szóló elemzése indítja. A ma már klasszikusként számon tartott tanulmány, amelyben Koselleck a háborús emlékművek funkcionalizálódását, demokratizálódását és laicizálódását, illetve felejtéssel szembeni tehetetlenségét mutatta ki, eddig nem volt olvasható magyarul. Lapszámunkban Nagy Ágoston tollából olyan írást is közölhetünk, amely egy részleteiben vizsgált magyar példával, a győri csatában elesett zempléni inszurgensek emlékművének történetével támasztja alá Koselleck téziseit. A kiadványban egyébként is kiemelt figyelmet kapnak az emlékművek: Kárpáti Attila István a zilahi Wesselényi- és Töhötöm-szobrok állítása kapcsán fejtegeti a szilágysági identitásépítés 1876-os megyerendezés utáni kihívásait.

Az emlékművek mellett az emlékezet írott formájával szintén foglalkoznak szerzőink két tanulmányban: Erdős Zoltán a 17. századi puritán prédikációirodalomból fésülte össze a magyar (proto)nemzeti tudat szórványos, de markáns példáit. Lászlófi Viola pedig egy hatvanas években rendezett Szabolcs-Szatmár megyei gyűjtés eredményeinek filológiai vizsgálata után érvel a Rákóczi-néphagyományok autenticitása ellen.

A dualizmus kori nemzetiségek története külön blokkot kapott. Tarafás Imre azt a képet rekonstruálja és elemzi, amelyet a történelemtankönyvek tucatjai közvetítettek a középiskolások felé a nemzeti kisebbségekről és a magyar nemzet fogalmáról. Bolgár Dániel nagy lélegzetű gondolatkísérletében Ernest Gellner nacionalizmuselméletét meghosszabbítva gondolja újra a zsidóság többségi társadalmon belüli oldódás nélküli keveredésének apóriáját. Szintén Gellner tézisét árnyalja Eszik Veronika a horvát oktatási törvény és iskolaügy kapcsán. Míg Tömöry Miklós a pest-budai szerbek nemzeti estjének vizsgálata révén szolgál adalékokkal a kiegyezést közvetlenül megelőző közélet és a magyarországi szerbség történetéhez.

Végül a kortárs nemzetépítésekről szóló blokkunkban Sonkoly Gábor nacionalizmuskutatói szemszögből és közép-európai összehasonlító perspektívában interpretálja a magyar világörökségi kultúrtájak kapcsán termelt dokumentumok hivatalos történelemképét. Valamint Nari Shelekpayev esszéje foglalja össze a magyar olvasóknak az utóbbi évek egyik legmonumentálisabb, több szempontból is pupillatágító nacionalista projektjét: az új kazahsztáni főváros, Asztana fejlesztését.

_________________________________________

BENDA GYULA  //  TÖRTÉNETI KOLLÉGIUM
[Sic Itur ad Astra 64.]

A wie es eigentlich gewesen elvét tipografikusan tömörítő, megújult küllemű kiadványaink közül az elsőben az ELTE Történeti Kollégiumával együtt Benda Gyulára, a félmúlt társadalomtörténet-írásának meghatározó alakjára, a Történeti Kollégium alapítójára, folyóiratunk szerzőjére emlékezünk.

Most – az 1994-ben megjelent, Magyar Társadalomtörténeti Adattárról szóló cikke után – ismét szerzőnkké vált. A lapszám Benda Gyulára összpontosító blokkjában elsőként publikáljuk legálisan Hamburger Mihállyal közösen írt 1977-es marxizmus-dolgozatát, amelyet eddig csak a Kovács András által szerkesztett Marxizmus a negyedik évtizedben című szamizdatkötet még fellelhető példányaiban lehetett olvasni. Hiába volt nehezen hozzáférhető, a gépirat – ellenkező előjelekkel – csomóponttá vált mind a késő Kádár-kor alternatív marxizmus-diskurzusában, mind a szerzők világnézetének és életpályájának alakulásában. Ezeket a csomópontokat járja be előtanulmányában Benda egyik tanítványa, Lugosi András, akivel közösen adjuk közre most nemcsak a szamizdat szöveget, hanem a dolgozat miatt Benda Gyula ellen folytatott pártfegyelmi eljárás iratait is. A Benda-blokkot a társadalomtörténész volt kollégáinak és tanítványainak lapunk körkérdéseire adott válaszai, értékes adalékai vezetik be. Továbbá a blokk kvázi függeléke recenziórovatunk azon közleménye, amely a Benda-irodalom legrecensebb tételét, a Benda Gyula és édesapja, Benda Kálmán tiszteletére 2013-ban rendezett emlékkonferencia kötetét ismerteti.

A recenzens, Szekér Barnabás ugyanúgy a Történeti Kollégium tagja, mint a második, társadalomtörténeti tanulmányokat közlő blokk szerzői. Közülük Mátay Mónika Habermas nyilvánosságmodelljének recepciójáról, Mihalik Béla Vilmos kora újkori erdélyi nemesasszonyok érvényesülési lehetőségeiről, Gyimesi Emese Szendrey Júlia gyermekeinek háziújságáról ír. Továbbá Koloh Gábor az öngyilkosság-kutatás historiográfiáját, Bayer Árpád a Baross Gábor-telep identitásának megszilárdulását, Bezsenyi Tamás pedig Papp Simon abszurd(nak tűnő) meghurcolását elemzi.

 _________________________________________

KÖTETBEMUTATÓ

A Sic Itur ad Astra Egyesület szeretettel meghívja Önt a Sic Itur ad Astra folyóirat hatvanharmadik, Csak Játék? című, játéktörténeti tematikájú számának bemutatójára.
A lapszám szerkesztőivel, Berzsenyi Tamással és Veress Dániellel beszélget, valamint a kiadványt ismerteti Fenyvesi Kristóf (Jyväskyläi Egyetem, Művészet- és Kultúratudományok Intézete).

2013. december 19. (csütörtök) 16 óra,
ELTE BTK, Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára
(Múzeum körút 6–8. I. em. 115–117.)