A tanulmány arra keresi a választ, hogy egy 1964-es labdarúgó-mérkőzés után kirobbant tömegmegmozdulások kiváltottak-e morális pánikot. Megállapítása szerint a politikai rendőrség igyekezett az eseményt egy súlyos, a sportpályákon, elsősorban az FTC mérkőzésein jelentkező politikai és társadalmi probléma betetőzéseként beállítani, és ezzel összefüggésben a Fradi-szurkolók viselkedését a társadalom elfogadott értékrendszerét fenyegető veszélyként tudatosítani. A morális pánik keltésének kísérletét azonban nem követte a társadalmi válasz fázisa és a társadalom felügyeleti intézményeinek a „probléma” megoldására tett ellenlépései. A pánikkeltéshez ugyanis a sajtó, illetve a sajtót közvetlenül irányító hatalmi szervek támogatását nem sikerült megszerezni. A társadalom depolitizálására törekvő Kádár-rendszer feltehetőleg nem kívánt egy ilyen jellegű kampányba kezdeni, így a kérdés rendőrségi és sportszervezési kérdés maradt.

a cikk teljes változata megjelent a Sic Itur ad Astra 62. (2011) számában