A szociális gondoskodás története Magyarországon

A Sic Itur ad Astra Műhely konferenciája
(2017. december 18.)

 

1.jpg

A szociális gondoskodás és intézményeinek története Közép- és Kelet-Európában kevésbé feltárt, miközben Nyugat-Európában és a tengerentúlon kutatások folynak a kérdéskörben: több prominens nyugati intézményben már különálló tanszékek formájában az oktatási programok részét is képezi történet- és társadalomtudományi, illetve orvosi stúdiumok keretében (például az EHESS-en, a Yale-en és a University of Amsterdamon). Magyarország vonatkozásában azonban mindezidáig nem született áttekintés a szociális gondoskodás történetére nézve. Műhelykonferenciánk célja, hogy az állami gondoskodás fókuszba állításával, különböző látószögekből vizsgálja a különböző intézmények létrejöttének és működésének történetiségét.

Az állam figyelmének kiterjesztése az emberi élet legtöbb aspektusára, illetve a kapcsolódó intézményrendszer létrehozása a modern, gondoskodó, jóléti állam egyik fontos vívmánya, a társadalmi problémák megoldásának lehetséges eszközeke. A gondoskodás különféle intézményeinek létrehozása választ adhat – javító funkcióját tekintve –  a társadalmi devianciák (bűnözés, alkoholizmus, kábítószerfogyasztás) és a normától eltérő, kóros jelenségek (például a test és lélek betegségei) problémájára normalizáló, gyógyító (vagy tünetmentesítő) és a társadalomba való (vissza)integrálásra irányuló törekvéseivel. „Demokratizáló” funkcióját tekintve pedig hozzájárulhat a társadalmi egyenlőtlenségek bizonyos fokú kompenzálásához (például alanyi jogon járó ellátás, kötelező társadalombiztosítás). E két szerepkör mellett – kevésbé pozitív hozadékként – a gondoskodás céljára létrehozott intézmények szolgálhatnak a társadalmi problémák elfedésére is: a marginális, kóros, deviáns elemek elrejtésére a többségi társadalom tekintete elől.

 

A konferenciára a következő témakörökben várunk 20 perces előadásokat: 

  • egészségügyi intézmények
    • kórház
    • elmegyógyintézet
    • rehabilitációs intézmények
  • az elzárás és büntetés intézményei, javítóintézmények
    • börtön, fegyház
    • javítóintézet
    • dologház
  • „láthatatlan” intézmények
    • társadalombiztosítás
    • magánbiztosítás
    • segélyező szervezetek
  • szakintézmények
    • árvaház, gyermekotthon
    • szociális otthon (idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, hajléktalanok otthona)
    • átmeneti intézmények
  • iskolai szociális ellátás
    • speciális iskolák
    • gyermekvédelem, nevelési tanácsadás

 

Jelentkezéseket a siciturkonferencia@gmail.com e-mail címen várjuk egy maximum 2000-2500 leütés terjedelmű rezümével. A jelentkezés határideje: 2017. október 15.

A konferencián elhangzott előadások írásos változatait a Sic Itur ad Astra 67. számában tervezzük megjelentetni. Szervezők: Kovács Janka (csigaszem@gmail.com) és Lászlófi Viola (vijjola@gmail.com).

2.jpg

Publikációs felhívás

 

A Sic Itur ad Astra szerzők jelentkezését várja a következő (66.)
DEVIANCIA tematikájú kötetéhez.

A deviancia, illetve a deviáns jelleg manapság felkapott témának számítanak a közbeszédben és az ismeretterjesztő irodalomban is. Olyan kutatók jelentkezését várjuk, akik szem előtt tartva a tér- és időbeli kontextusukat több irányból megközelítik és elemzik a kérdés különböző aspektusait. A szerkesztőség által kiválasztott módszertani hívószavak: az individuális és a kollektív (mikro- és makroszint), a konstrukciók és a reprezentációk.

A kollektív vagy az individuális kérdésköréhez kapcsolódóan vizsgálhatók a deviáns mint fogalom konstrukciójához hozzájáruló társadalmi, gazdasági, politikai, demográfiai, etnikai és vallási folyamatok, illetve az egyéni ágensek e folyamatok előterében. A társadalmi változások sorában, a konstrukció kontextusában megjelenhet az intézményi logika kérdése is: vizsgálható, hogyan termelik (újra) a különféle hatalmi szervek a devianciát és a másságot, hogyan kerül egy adott csoport a hatalom fókuszába, és indul el a kirekesztés/marginalizáció folyamata, illetve az is, hogy a kirekesztett csoport vagy egyén képe hogyan jelenik (jelenítődik) meg különféle reprezentációs terekben és fórumokon, és ezek az olvasatok hogyan tükrözik és egészítik ki a konstrukció logikáját.

A szerkesztők e megközelítések mentén a következő nagyobb tematikus blokkokba várnak tanulmányokat:

  • a deviancia kérdésköréhez kapcsolódó elméleti megközelítések,
  • bűn,
  • másság,
  • kisebbségek,
  • kirekesztés.

A tanulmányok beküldési határideje 2017. június 30.

A tanulmányokat a szerkesztőség címére várjuk: siciturfolyoirat@gmail.com

További tudnivalók a Szerzőinkhez rovatban találhatók.

_________________________________________

NACIONALIZMUS, NEMZETI EMLÉKEZET
[Sic Itur ad Astra 65.]

 

Megjelent a Sic Itur ad Astra hatvanötödik lapszáma, melynek középpontjában a nacionalizmus és a nemzeti emlékezet áll. A számban elsőként Miroslav Hroch cseh történésszel, a nacionalizmuskutatások doyenjével készített interjúnkat olvashatják: a beszélgetésben szóba került többek között Hroch pályaindító „Sztálin-kritikája”, a „nacionalizmus” diszfunkcionalitása, a prágai és a párizsi 68, illetve az is, hogy mivel szereti provokálni a cseh történész magyar kollégáit. A tanulmányok sorát Reinhart Koselleck eredetileg 1979-ben publikált háborús emlékművekről szóló elemzése indítja. A ma már klasszikusként számon tartott tanulmány, amelyben Koselleck a háborús emlékművek funkcionalizálódását, demokratizálódását és laicizálódását, illetve felejtéssel szembeni tehetetlenségét mutatta ki, eddig nem volt olvasható magyarul. Lapszámunkban Nagy Ágoston tollából olyan írást is közölhetünk, amely egy részleteiben vizsgált magyar példával, a győri csatában elesett zempléni inszurgensek emlékművének történetével támasztja alá Koselleck téziseit. A kiadványban egyébként is kiemelt figyelmet kapnak az emlékművek: Kárpáti Attila István a zilahi Wesselényi- és Töhötöm-szobrok állítása kapcsán fejtegeti a szilágysági identitásépítés 1876-os megyerendezés utáni kihívásait.

 

Az emlékművek mellett az emlékezet írott formájával szintén foglalkoznak szerzőink két tanulmányban: Erdős Zoltán a 17. századi puritán prédikációirodalomból fésülte össze a magyar (proto)nemzeti tudat szórványos, de markáns példáit. Lászlófi Viola pedig egy hatvanas években rendezett Szabolcs-Szatmár megyei gyűjtés eredményeinek filológiai vizsgálata után érvel a Rákóczi-néphagyományok autenticitása ellen.

 

A dualizmus kori nemzetiségek története külön blokkot kapott. Tarafás Imre azt a képet rekonstruálja és elemzi, amelyet a történelemtankönyvek tucatjai közvetítettek a középiskolások felé a nemzeti kisebbségekről és a magyar nemzet fogalmáról. Bolgár Dániel nagy lélegzetű gondolatkísérletében Ernest Gellner nacionalizmuselméletét meghosszabbítva gondolja újra a zsidóság többségi társadalmon belüli oldódás nélküli keveredésének apóriáját. Szintén Gellner tézisét árnyalja Eszik Veronika a horvát oktatási törvény és iskolaügy kapcsán. Míg Tömöry Miklós a pest-budai szerbek nemzeti estjének vizsgálata révén szolgál adalékokkal a kiegyezést közvetlenül megelőző közélet és a magyarországi szerbség történetéhez.

 

Végül a kortárs nemzetépítésekről szóló blokkunkban Sonkoly Gábor nacionalizmuskutatói szemszögből és közép-európai összehasonlító perspektívában interpretálja a magyar világörökségi kultúrtájak kapcsán termelt dokumentumok hivatalos történelemképét. Valamint Nari Shelekpayev esszéje foglalja össze a magyar olvasóknak az utóbbi évek egyik legmonumentálisabb, több szempontból is pupillatágító nacionalista projektjét: az új kazahsztáni főváros, Asztana fejlesztését.

_________________________________________

64_csak_cimlap.jpg

BENDA GYULA  //  TÖRTÉNETI KOLLÉGIUM
[Sic Itur ad Astra 64.]

 

A wie es eigentlich gewesen elvét tipografikusan tömörítő, megújult küllemű kiadványaink közül az elsőben az ELTE Történeti Kollégiumával együtt Benda Gyulára, a félmúlt társadalomtörténet-írásának meghatározó alakjára, a Történeti Kollégium alapítójára, folyóiratunk szerzőjére emlékezünk.

 

Most – az 1994-ben megjelent, Magyar Társadalomtörténeti Adattárról szóló cikke után – ismét szerzőnkké vált. A lapszám Benda Gyulára összpontosító blokkjában elsőként publikáljuk legálisan Hamburger Mihállyal közösen írt 1977-es marxizmus-dolgozatát, amelyet eddig csak a Kovács András által szerkesztett fotocsik.jpgMarxizmus a negyedik évtizedben című szamizdatkötet még fellelhető példányaiban lehetett olvasni. Hiába volt nehezen hozzáférhető, a gépirat – ellenkező előjelekkel – csomóponttá vált mind a késő Kádár-kor alternatív marxizmus-diskurzusában, mind a szerzők világnézetének és életpályájának alakulásában. Ezeket a csomópontokat járja be előtanulmányában Benda egyik tanítványa, Lugosi András, akivel közösen adjuk közre most nemcsak a szamizdat szöveget, hanem a dolgozat miatt Benda Gyula ellen folytatott pártfegyelmi eljárás iratait is. A Benda-blokkot a társadalomtörténész volt kollégáinak és tanítványainak lapunk körkérdéseire adott válaszai, értékes adalékai vezetik be. Továbbá a blokk kvázi függeléke recenziórovatunk azon közleménye, amely a Benda-irodalom legrecensebb tételét, a Benda Gyula és édesapja, Benda Kálmán tiszteletére 2013-ban rendezett emlékkonferencia kötetét ismerteti.

 

A recenzens, Szekér Barnabás ugyanúgy a Történeti Kollégium tagja, mint a második, társadalomtörténeti tanulmányokat közlő blokk szerzői. Közülük Mátay Mónika Habermas nyilvánosságmodelljének recepciójáról, Mihalik Béla Vilmos kora újkori erdélyi nemesasszonyok érvényesülési lehetőségeiről, Gyimesi Emese Szendrey Júlia gyermekeinek háziújságáról ír. Továbbá Koloh Gábor az öngyilkosság-kutatás historiográfiáját, Bayer Árpád a Baross Gábor-telep identitásának megszilárdulását, Bezsenyi Tamás pedig Papp Simon abszurd(nak tűnő) meghurcolását elemzi.

 _________________________________________

sic_itur_63_bemutató_meghívó.jpg

KÖTETBEMUTATÓ

A Sic Itur ad Astra Egyesület szeretettel meghívja Önt a Sic Itur ad Astra folyóirat hatvanharmadik, Csak Játék? című, játéktörténeti tematikájú számának bemutatójára.
A lapszám szerkesztőivel, Berzsenyi Tamással és Veress Dániellel beszélget, valamint a kiadványt ismerteti Fenyvesi Kristóf (Jyväskyläi Egyetem, Művészet- és Kultúratudományok Intézete).

2013. december 19. (csütörtök) 16 óra,
ELTE BTK, Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára
(Múzeum körút 6–8. I. em. 115–117.)