_________________________________________

64_csak_cimlap.jpg

BENDA GYULA  //  TÖRTÉNETI KOLLÉGIUM
[Sic Itur ad Astra 64.]

 

A wie es eigentlich gewesen elvét tipografikusan tömörítő, megújult küllemű kiadványaink közül az elsőben az ELTE Történeti Kollégiumával együtt Benda Gyulára, a félmúlt társadalomtörténet-írásának meghatározó alakjára, a Történeti Kollégium alapítójára, folyóiratunk szerzőjére emlékezünk.

 

Most – az 1994-ben megjelent, Magyar Társadalomtörténeti Adattárról szóló cikke után – ismét szerzőnkké vált. A lapszám Benda Gyulára összpontosító blokkjában elsőként publikáljuk legálisan Hamburger Mihállyal közösen írt 1977-es marxizmus-dolgozatát, amelyet eddig csak a Kovács András által szerkesztett fotocsik.jpgMarxizmus a negyedik évtizedben című szamizdatkötet még fellelhető példányaiban lehetett olvasni. Hiába volt nehezen hozzáférhető, a gépirat – ellenkező előjelekkel – csomóponttá vált mind a késő Kádár-kor alternatív marxizmus-diskurzusában, mind a szerzők világnézetének és életpályájának alakulásában. Ezeket a csomópontokat járja be előtanulmányában Benda egyik tanítványa, Lugosi András, akivel közösen adjuk közre most nemcsak a szamizdat szöveget, hanem a dolgozat miatt Benda Gyula ellen folytatott pártfegyelmi eljárás iratait is. A Benda-blokkot a társadalomtörténész volt kollégáinak és tanítványainak lapunk körkérdéseire adott válaszai, értékes adalékai vezetik be. Továbbá a blokk kvázi függeléke recenziórovatunk azon közleménye, amely a Benda-irodalom legrecensebb tételét, a Benda Gyula és édesapja, Benda Kálmán tiszteletére 2013-ban rendezett emlékkonferencia kötetét ismerteti.

 

A recenzens, Szekér Barnabás ugyanúgy a Történeti Kollégium tagja, mint a második, társadalomtörténeti tanulmányokat közlő blokk szerzői. Közülük Mátay Mónika Habermas nyilvánosságmodelljének recepciójáról, Mihalik Béla Vilmos kora újkori erdélyi nemesasszonyok érvényesülési lehetőségeiről, Gyimesi Emese Szendrey Júlia gyermekeinek háziújságáról ír. Továbbá Koloh Gábor az öngyilkosság-kutatás historiográfiáját, Bayer Árpád a Baross Gábor-telep identitásának megszilárdulását, Bezsenyi Tamás pedig Papp Simon abszurd(nak tűnő) meghurcolását elemzi.

süti beállítások módosítása